Könyvtár

 

 

A kecskeméti Katona József könyvtár történetében és kivitelezésében is egyedülálló. A könyvtár létrejöttét egy 1894-es határozathoz köthetjük. Ez kimondta, hogy az Országos Múzeumi és Könyvtári Bizottságnak a vidék felé könyvtár- és múzeumszervezési kötelezettsége van. Kada Elek, akkor regnáló polgármester rendelkezett is egy kecskeméti, városi könyvtár létrehozásáról pár éven belül. A kezdeti gyűjteménynek a Városházán találtak ideiglenesen helyet.

 

A könyvállományt elsősorban magyar nyelvű, Kecskemétről szóló művekkel és az alapvető tudományok - történelem, jog, gazdaság – fontos kiadványaival töltötték fel, például szótárakkal, enciklopédiákkal, klasszikus világirodalmi alkotásokkal. 1906-ban a földszinti galériába költöztették a gyűjteményt. A kecskeméti Katona József könyvtár mostani épületét 1996-ban adták át. Pesty Frigyes történettudós és író német jogi és irodalmi gyűjteménye, Szilády Áron keleti kéziratokból és régi magyar nyomtatványokból, könyvekből álló hagyatéka is a könyvtártulajdonát képezi. Még a XVIII. század előtt készült könyvekre is sikerült szert tenni a gyűjtés során.

 

 

A Podmanitzky-féle Stréter János gyűjteményt a könyvtár ajándékba kapta, s 1924-ben dr. Horváth Mihály kecskeméti országgyűlési képviselő könyvei is ezt az állományt gyarapították. Az 1937-es leltározáskor 21.222 művet számláltak (39.000 kötet) össze.

 

A háború jelentős károkat okozott a könyvritkaságokban, nem egy pótolhatatlan mű veszett oda, de a könyvtár jelenlegi gyűjteménye már így is a korábbi többszörösére nőtt. A külön könyvtárépület megnyitásakor Ramháb Mária volt a főigazgató. Ebben az évben, 1996-ban tervezte meg Pócs Péter a könyvtár (azóta is változatlan) logóját.